Ez a művészi örökség új formát ölt az Arsenale Bizantinoban, ahol a keleti művészet ihlette motívumok a tok és a szíj éles arányain keresztül értelmeződnek újra. A gravírozások, amelyek az egyes felületek artikulációját követik, folyamatos vizuális ritmust hoznak létre, amely végigvezeti a tekintetet az órán. A fény megtörik a domborműveken, megformálja azok formáit, és fokozza mind a dizájn mélységét, mind a kidolgozás pontosságát.
Minden egyes gravírozás egy gondosan kidolgozott folyamat eredménye, amelynek célja a finom, jól definiált minták létrehozása, amelyek mélységet adnak a fémfelületnek. A tokra gyakorolt kontrollált hatás rendíthetetlen precizitással formálja az acélt, éles és egyenletes domborműveket hozva létre. A bizánci motívumok geometriája így szinte szoborszerű megjelenésű struktúrában ölt formát, ahol a technikai szigorúság és az esztétikai egyensúly tökéletes harmóniában él együtt.
